Daydreaming
Az álmodozás messze nem a halogatás, a fantáziálás vagy a tétlenség jele, hanem bizonyítottan valódi előnyökkel jár.
Brendan Kelly, MD, Ph.D.
Valószínűleg vannak olyan napközbeni időszakok, amikor az elméd elkalandozik, és néhány percig olyan dolgokat képzelsz el, amelyekről tudod, hogy nem valósak. Aggódnia kellene emiatt? Bizonyított tény, hogy a gondolatvándorlás akadályozza az olvasásértést és az alkalmassági teszteken nyújtott teljesítményt. Ezeket a következményeket azonban mérlegelni kell az egyre több bizonyítékkal szemben, amelyek szerint az elmék elkalandozása olyan alapvető pszichológiai és érzelmi folyamatoknak is jelentős előnyére válik, mint az önéletrajzi tervezés és a kreatív problémamegoldás. Úgy tűnik, hogy a legtöbben teljesen tisztában vagyunk azzal, hogy kevésbé tudunk koncentrálni, amikor álmodozunk, de ezt az árat hajlandóak vagyunk megfizetni.
Olyan helyzetben, amikor nem kell koncentrálnom, szívesen hagyom, hogy a figyelmem elkalandozzon. Talán még egy enyhén felforgató izgalmat is élvezhetek, ahogy a gondolataim elszállnak. Álmodozva tervezzük az életünket, és bár az elképzelt jövő lehet, hogy túlságosan optimista, a gyakorlat mégis produktív és előremutató. Sőt, ami még jobb, azáltal, hogy megszabadít bennünket a valóság bosszantó korlátaitól, az álmodozás lehetővé teszi számunkra, hogy kreatívabban gondolkodjunk a jelen problémáiról és a holnap lehetőségeiről. Ez elősegíti a képzelőerőt, a problémamegoldást, és azt a képességet, hogy olyan következtetésekre jussunk, amelyeket racionális elménk soha nem engedne meg, ha teljes mértékben koncentrálnánk. Agyszkenneres vizsgálatok kimutatták, hogy a várakozásokkal ellentétben az agyunk aktívabb, amikor az elménk elkalandozik, mint amikor rutinfeladatokra koncentrálunk. Korábban úgy gondolták, hogy az agynak csak az "alapértelmezett hálózat" aktív az álmodozás során, amely az alacsony szintű, rutinszerű mentális tevékenységhez kapcsolódik. Ez a kutatás azonban kimutatta, hogy az agy "végrehajtó hálózata", amely az összetett, magas szintű problémamegoldással foglalkozik, szintén aktiválódik, amikor álmodozunk. Távolról sem tétlenkedünk tehát, elménk valójában hiperaktív, amikor elkalandozik.
Ezek az eredmények azt javasolják, hogy növeljük az álmodozás értékét. Lehet, hogy elveszítjük a fókuszt a feladatra, amit kitűztünk magunk elé, de lehet, hogy ez csak az agyunk módszere arra, hogy közölje velünk, hogy fontosabb dolgokon kell gondolkodnia: kapcsolatokon, célokon vagy értékes általános elmélkedésen. Még az is előnyünkre válhat, ha tudatosan szakítunk egy kis időt és teret arra, hogy hagyjuk elménket elkalandozni, és megnézzük, hová vezet minket.
Brendan Kelly, M.D., Ph.D., az írországi Trinity College Dublin pszichiátriaprofesszora, a dublini Tallaght Egyetemi Kórház pszichiáter szakorvosa és A boldogság tudománya című könyv szerzője.
