5 tudományosan megalapozott technika a kudarcból való tanuláshoz
A kudarcokból való tanulás érzelmi és kognitív akadályai.
- Hogy motiváltak maradjunk, hajlamosak vagyunk elkerülni, hogy a múltbeli hibákra gondoljunk, és inkább a múltbeli sikerekre koncentrálunk.
- A hibáink figyelmen kívül hagyása azonban növeli annak valószínűségét, hogy a jövőben megismételjük azokat.
- A kudarcokból való tanulásnak érzelmi, kognitív, személyiségbeli és kulturális akadályai vannak.
Akár pénzügyi sikerre, karrierépítésre, tanulmányi eredményre, egészségi állapot javítására vagy más célokra törekszünk, mindannyian tapasztalunk kudarcokat az életünk során. De milyen gyakran tanulunk a kudarcokból?
A Perspectives on Psychological Science című szaklapban megjelent Eskreis-Winkler és Fishbach (Unievrsity of Chicago) tanulmánya szerint a kudarcból való tanulás nehezebb, mint azt általában feltételezik. Hogy miért? Érzelmi, kognitív, személyiségbeli és kulturális okok miatt.
Mit tanulnak az emberek a kudarcokból?
Gondoljunk egy tudósra, akinek a kísérlete kudarcot vallott. Mennyire valószínű, hogy a tudós képes javítani anélkül, hogy időt szakítana a kudarc lehetséges okainak áttekintésére? Nem túl valószínű.
De ha a kedvezőtlen információk figyelmen kívül hagyása vagy elkerülése költséges, miért csinálják ezt oly sokan közülünk?
Talán azért, mert a kudarcból általában azt "tanuljuk", hogy hozzá nem értők, kevésbé értékesek, tehetetlenek vagy erőtlenek vagyunk. Nem meglepő, hogy ezek az egót fenyegető veszélyek megakadályozzák a visszajelzések befogadását.
A kudarcok személyes magunkra vétele hatással van a cél iránti elkötelezettségre, és akár a "mi a fene" effektushoz is vezethet, ami arra utal, hogy a kudarc után teljesen elszakadunk a céltól.
A "mi a fene" effektusra példa, ha valaki annyira feldúltnak érzi magát, hogy egy fogyókúra alatt felszedett egy kilót, hogy erre a kisebb kudarcra egy egész torta elfogyasztásával válaszol.
Ehhez képest a kudarcok egyáltalán nem tudomásul vétele túlzott magabiztossághoz vezethet. Érdekes módon ez a kapcsolat kétirányú:
A túlzottan magabiztos vagy akár nárcisztikus emberek negatívabban reagálnak a kudarcokra, és ennek következtében kevésbé motiváltak arra, hogy megjegyezzék a hibáikat.
A hibák figyelmen kívül hagyása felpuffaszthatja az egót, arroganciához és túlzott magabiztossághoz vezethet.
A kudarcból való tanulás érzelmi akadályai: az egó kivonása a forgalomból.
Mint mondtuk, a kudarc gyakran sérti (vagy legalábbis veszélyezteti) az egót és az önértékelés érzését. Más szóval, a hibákból való tanulás látszólag ütközik azzal a céllal, hogy jól érezzük magunkat - hogy jónak, intelligensnek, kompetensnek és méltónak lássuk magunkat. Ezért az emberek önbecsülésük fenntartása érdekében leértékelhetik ezt a célt, vagy egy nagyobb kudarc után elszakadhatnak tőle.
Tekintettel ezekre az akadályokra, a kérdés az, hogyan csökkenthetjük az önértékelés veszélyeztetettségét, és hogyan ösztönözhetjük a hibákból való tanulást.
Két megoldás a következő:
Vegyük ki az egót az egyenletből. Erősítsük az egót.
Kezdjük az első technikával.
Az ego eltávolításának egyik módja az, hogy valaki más kudarcaiból tanulunk, vagy "negatív példaképeket" keresünk. A pozitív példaképekkel ellentétben, ahol a cél az utánzás, itt az a cél, hogy ne tegyük azt, amit a negatív példaképek tettek.
Az ego eltávolításának másik stratégiája a kognitív távolságtartás alkalmazása - egy személyes helyzetről egy harmadik, semleges fél szemszögéből való gondolkodás.
A "Miért vallottam kudarcot?" kérdésben az "én"-t a saját neveddel helyettesíted. Például: "Miért bukott el John/Jane?". Bár ez a technika nem olyan hatékony, mint az első, mégis hasznos, amikor a saját hibáinkból való tanulás elengedhetetlen.
A kudarcból való tanulás érzelmi akadályai: az ego erősítése
Miután az egó eltávolításáról beszéltünk, beszéljünk az ego megerősítéséről.
Az első megközelítés az, hogy az ember kudarcaira nem bűntudat és szégyenérzet forrásaként tekint, hanem hasznos információként, hogy tanácsot adjon másoknak, mit ne tegyenek - legyen szó a fogyókúrában, álláskeresésben, szülői szerepvállalásban stb. elkövetett hibák megelőzéséről.
A második megközelítés a saját képességeink, szaktudásunk vagy cél iránti elkötelezettségünk felidézése, mert ha magabiztosabbak és elkötelezettebbek vagyunk, a kudarcok kevésbé motiválnak elvonatkoztatásra.
A harmadik stratégia a kognitív újraértékelés - a negatív eredmény átfogalmazása és újraértelmezése, mint kihívás vagy lehetőség a fejlődésre. Nehéz pozitívan értékelni a kudarcot, ha az egyetlen célunk egy bizonyos cél elérése, de nem így van ez, ha más céljaink is vannak, beleértve a tapasztalatból való tanulást és a fejlődést.
Sőt, ha hiszünk abban, hogy képesek vagyunk fejlődni és új készségeket elsajátítani, még akkor is, ha nem pontosan azt értük el, amit célul tűztünk ki, könnyebb lesz kitartani a viszontagságokkal szemben és legyőzni a kudarcokat.
A kudarcból való tanulás kognitív, személyes és kulturális akadályai
A vereségből való tanulás nehézségének egyik fő kognitív magyarázata az, hogy nem számítunk rá, hiszen a sikerre törekszünk, nem a kudarcra. És az olyan információk felhasználása, amelyek sértik az elvárásokat (a sikerrel kapcsolatban), kihívást jelenthet.
A kudarcokból való tanulás másik kognitív akadálya az, hogy a sikerhez észre kell venni, hogy mi működik, és egyszerűen meg kell ismételni, míg a kudarchoz elemezni kell, hogy a rossz válasz mit árul el a potenciálisan helyes válaszról.
A személyiség és a kultúra is akadályokat jelenthet, attól függően, hogy milyen hatással vannak a célorientációra - vagyis arra, hogy a nyereség elérése vagy a veszteségek megelőzése áll-e a középpontban. Az extrovertált személyeket például jobban motiválja a teljesítmény, míg a neurotikus embereket a kudarctól való félelem. Hasonlóképpen a különböző közösségek és szervezetek is jobban összpontosíthatnak az egyik eredményre, mint a másikra.
E személyiségbeli, kulturális és kognitív akadályok leküzdéséhez a következő technikákra lehet szükség:
- A kudarcok információs értékének kiemelése a mentális erőfeszítés csökkentése érdekében.
- A kudarcok keretezése társadalmi szempontból, egy olyan területről, ahol az emberek hajlamosabbak logikusabban gondolkodni.
- A kognitív erőforrások növelése, azaz több időt kell szánni a kudarcokból való tanulásra.
- Olyan helyi kultúra (pl. szervezeti kultúra) kialakítása, amely nemcsak a sikerből, hanem a kudarcból való tanulásra is összpontosít.
A tanulságok:
Számos olyan önmotivációs stratégia létezik, amely arra motiválhat bennünket, hogy kitartsunk a kudarcok ellenére is. Az egyik általánosan használt a kudarc figyelmen kívül hagyása. A hibák figyelmen kívül hagyása azonban sokba kerülhet, mert a pozitív eredményekhez képest a kedvezőtlen eredmények gyakran markánsabbak és informatívabbak.
A megbeszéltek szerint a következő akadályok miatt hagyjuk figyelmen kívül a kudarcot:
Érzelmi akadályok: A kudarc veszélyezteti az egót és az önmagunk jónak és kompetensnek érzését.
Kognitív akadályok: A kudarc kevésbé közvetlenül informatív, mint a siker. Egyszerűen fogalmazva, nem mondja meg, hogy mit tegyünk, hanem csak azt, hogy mit ne tegyünk.
Személyiségbeli és kulturális akadályok: A kudarcot és a hibákat a személyes temperamentum vagy a szociokulturális tényezők miatt leértékelik.
A szerzőről
Arash Emamzadeh a kanadai British Columbia Egyetemre járt, ahol genetikát és pszichológiát tanult. Az Egyesült Államokban klinikai pszichológiából és neuropszichológiából is végzett diplomamunkát. Arash személyes pszichológiai blogot és a félelemről és szorongásról szóló blogot vezet.
Arash nemcsak intellektuális, hanem művészeti érdeklődése is széleskörű, és versblogot is vezet. Versei olyan folyóiratokban jelentek meg, mint a Medical Humanities és a Canadian Medical Association Journal.
Arash jelenleg Vancouverben lakik, de nem itt született. Tizenéves korában vándorolt be Kanadába. Reméli, hogy ha egy kicsit megvilágítja a bevándorlás pszichológiáját, az segíthet az új bevándorlóknak abban, hogy könnyebben beilleszkedjenek új otthonukba, és a befogadó országok lakói egy kicsit jobban tudják értékelni a bevándorlók küzdelmeit.
