A partnerfüggőség összetettségének feltárása

Pszichológiai okok, megküzdési stratégiák és terápiás módszerek

Bevezetés

A párkapcsolat-, és partnerfüggőség olyan jelenség, amelyben az egyének elsöprő vágyat éreznek egy romantikus kapcsolat vagy intim partnerség iránt, gyakran olyan mértékben, hogy az kényszeres viselkedéssé válik. Ezt az állapotot általában "szerelemfüggőségnek" nevezik, és a pszichológia területén kiterjedt kutatások tárgyát képezi. Jelen blogunk célja, hogy átfogó áttekintést nyújtson a párkapcsolat-, és partnerfüggőségről, beleértve annak pszichológiai okait, az esetleges gyermekkori traumákat, a megküzdési mechanizmusokat és a témával kapcsolatos releváns információkat. Emellett pszichológiai módszereket tár fel a probléma megértéséhez és leküzdéséhez.

Pszichológiai okok

A párkapcsolat- és partnerfüggőséget megtapasztaló személyek gyakran számolnak be arról, hogy intenzív érzelmi magasságban érzik magukat, amikor kapcsolatban vannak vagy romantikus érdeklődést követnek. Ez az érzelmi magasság az agyban felszabaduló különböző neurotranszmittereknek tulajdonítható, beleértve a dopamint, az oxitocint és a szerotonint. Ezek a neurotranszmitterek az öröm, a jutalom és a kötődés érzéséhez kapcsolódnak, ami hozzájárulhat a romantikus kapcsolatok addiktív jellegéhez.

Azonban nem mindenki, aki ugyanazt az érzelmi mámort éli át, válik a kapcsolatok rabjává. A pszichológiai tényezők kombinációja az, ami függőséghez vezethet. Az egyik ilyen tényező a kötődési stílus. A bizonytalan kötődési stílussal rendelkező egyének, akiket az elhagyástól való félelem jellemez, gyakran tapasztalnak kapcsolat- és partnerfüggőséget. Ezek az egyének túlzottan kötődhetnek a partnerükhöz, és félhetnek attól, hogy egyedül maradnak.

Egy másik pszichológiai ok az alacsony önértékelés. Az alacsony önértékeléssel rendelkező egyének romantikus kapcsolatokat kereshetnek, hogy érezzék, hogy értékelik és szeretik őket. A partnerüktől kapott megerősítés függőséget okozhat, ami a romantikus kapcsolatokban való jóváhagyás és megerősítés keresésének körforgásához vezet.

Lehetséges gyermekkori trauma

A kutatások szerint a párkapcsolati és partnerfüggőséget megtapasztaló személyek gyermekkori traumát élhettek át, például elhanyagolást, elhagyást vagy bántalmazást. Ez a trauma az intimitástól való félelemhez és a másoktól való állandó érvényesítés és jóváhagyás iránti vágyhoz vezethet. Ezek az egyének az alacsony önértékelés érzésével is küzdhetnek, és a romantikus kapcsolatokat kereshetik, hogy így érezzék magukat értékesnek és szeretettnek.

Ezenkívül a gyermekkori trauma a biztonságos kötődés hiányát okozhatja, ami felnőttkorban az egészséges kapcsolatok kialakításának képtelenségéhez vezet. A biztonságos kötődés hiánya kötődési szorongást is okozhat, ami a kapcsolatokkal és a romantikus partnerekkel kapcsolatos túlzott és ellenőrizhetetlen gondolatokhoz vezet.

Megküzdési mechanizmusok

A párkapcsolati és partnerfüggőséget megtapasztaló személyek gyakran használnak különböző megküzdési mechanizmusokat érzelmeik kezelésére és addiktív viselkedésük fenntartására. Ezek a megküzdési mechanizmusok közé tartozhat a tagadás, a racionalizálás és az elkerülés. Emellett az egyének használhatnak olyan szereket, mint az alkohol vagy a kábítószerek, hogy megbirkózzanak a függőségükkel kapcsolatos érzelmi nyomással.

A tagadás egy gyakori megküzdési mechanizmus, amely magában foglalja a probléma létezésének tagadását, az ellenkezőjét bizonyító bizonyítékok ellenére. A racionalizálás magában foglalja a viselkedés igazolását vagy minimalizálását, kifogásokat keresve a függőséget okozó viselkedésre. Az elkerülés magában foglalja a függőséget kiváltó helyzetek vagy emberek elkerülését, például a romantikus partnerektől való távolmaradást vagy a társas helyzetek elkerülését.

Pszichológiai módszerek a probléma megértéséhez és leküzdéséhez

Különböző pszichológiai módszereket lehet alkalmazni a párkapcsolati és partnerfüggőség megértéséhez és leküzdéséhez. Az egyik ilyen módszer a kognitív-viselkedésterápia (CBT), amely a rosszul alkalmazkodó gondolkodási minták és viselkedésmódok azonosítására és megváltoztatására összpontosít. A CBT segíthet az egyéneknek azonosítani azokat a mögöttes hiedelmeket és viselkedési formákat, amelyek hozzájárulnak a függőségükhöz, és stratégiákat kínál e minták megkérdőjelezésére és megváltoztatására.

Egy másik hatékony megközelítés a mindfulness-alapú terápia, amely segít az egyéneknek abban, hogy gondolataik, érzelmeik és viselkedésük ítélkezésmentes tudatosságát fejlesszék. A mindfulness-alapú terápia segíthet az egyéneknek abban, hogy jobban megértsék függőségüket, és egészségesebb megküzdési mechanizmusokat fejlesszenek ki.

Ezenkívül a csoportterápia és a támogató csoportok hatékonyak lehetnek a párkapcsolati és partnerfüggőség kezelésében. A csoportterápia támogató és ítélkezésmentes környezetet biztosíthat az egyének számára, ahol megoszthatják tapasztalataikat, és visszajelzést kaphatnak másoktól, akik hasonló tapasztalatokon mennek keresztül.

Következtetés

A párkapcsolati-, és partnerfüggőség egy összetett és sokrétű probléma, amely sok embert érint. A romantikus kapcsolatok addiktív jellege számos negatív következménnyel járhat, beleértve a károsodott ítélőképességet, a sérült kapcsolatokat és a csökkent önbecsülést. Pszichológiai módszerek és terápia segítségével azonban az egyének megtanulhatják legyőzni függőségüket és egészségesebb kapcsolatokat alakíthatnak ki.

Fontos megjegyezni, hogy a párkapcsolati-, és partnerfüggőség kezelhető állapot. A szakszerű segítség felkeresése az első lépés a gyógyulás felé. Terapeuták, szeretteik és támogató csoportok támogatásával az egyének megtanulhatnak kitörni a függőség körforgásából, és egészségesebb viselkedési mintákat alakíthatnak ki.

Referenciák:

  1. Weiss, R. D. (1986). The relationship between codependency and love addiction. Journal of chemical dependency treatment, 1(1), 43-51.
  2. Carnes, P. (1991). Don't call it love: Recovery from sexual addiction. Bantam Books.
  3. Schaeffer, J. A., & Crowley, S. L. (2009). Love addiction and narcissism: A commentary. Journal of addiction medicine, 3(1), 58-59.
  4. Graham, M. E. (2010). Childhood emotional abuse, attachment, and adult love addiction: A test of the attachment mediation hypothesis. Journal of Social and Personal Relationships, 27(3), 355-371.
  5. Chatav, Y., & Shapiro, G. (2018). Relationship addiction: A review of the literature. Sexual and Relationship Therapy, 33(4), 479-495.
  6. Luminet, O., & Peeters, E. (2007). Perceived emotional intelligence and self-esteem mediate the association between affect and alexithymia. Personality and Individual Differences, 42(2), 333-342.