"Gaslighting”: Pszichológiai okok megértése, a jelek felismerése és megküzdési stratégiák
Bevezetés
A gaslighting a pszichológiai manipuláció egyik formája, amely során az érintett személy kételkedik saját észleléseiben és emlékeiben. Ezt különféle taktikákkal lehet elérni, például tagadással, félrevezetéssel, sőt, egyenesen hazugsággal. Bár a gaslighting már sok éve létezik, a pszichológia területén csak nemrégiben került a figyelem középpontjába, mint olyan komoly probléma, amely hosszú távú hatással lehet az egyén mentális egészségére. Ez az összefoglaló a gaslighting pszichológiai okait, a felismerését és a vele való megbirkózást vizsgálja.
A gaslighting pszichológiai okai:
A gaslightingot gyakran használják olyan személyek, akiknek hatalomra és irányításra van szükségük. Ennek hátterében számos pszichológiai probléma állhat, mint például az alacsony önbecsülés, nárcizmus vagy a mások feletti uralkodás vágya. Sok esetben a gaslighting az érzelmi bántalmazás egy formája, amelyet az áldozat feletti hatalom és ellenőrzés fenntartására használnak.
Ezenkívül a gaslighting a projekció egy formája is lehet. Projekcióról akkor beszélünk, amikor egy személy a saját érzéseit vagy viselkedését egy másik személyre vetíti ki. Például egy olyan személy, aki megcsalja a partnerét, azzal vádolhatja a partnerét, hogy hűtlen, még akkor is, ha nincs bizonyíték az állítás alátámasztására. A gaslighting egy módja lehet annak, hogy a személy elkerülje a saját tetteiért való felelősségvállalást, és másra hárítsa a felelősséget.
A gaslighting felismerése:
A gaslighting felismerése nehéz lehet, mivel gyakran olyan finom és alattomos taktikákat alkalmaz, amelyek célja, hogy az áldozat kételkedjen saját felfogásában. Van azonban néhány jel, amely arra utalhat, hogy valaki gaslightingol.
Ezek a következők:
- Tagadás: A gaslighter tagadhatja, hogy bizonyos események megtörténtek volna, vagy tagadhatja, hogy olyan dolgokat mondott volna, amelyeket egyértelműen mondott.
- Félrevezetés: A gaslighter témát válthat, amikor szembesítik a viselkedésével, vagy megpróbálhatja elérni, hogy az áldozat bűntudatot érezzen, amiért felhozta a témát.
- Ellentmondás: A gaslighter mondhat egy dolgot, majd később tagadhatja, hogy azt mondta, ami miatt az áldozat kételkedik a saját emlékezetében.
- Minimalizálás: A gaslighter lekicsinyelheti az áldozat aggodalmait, azt mondva neki, hogy túlreagálja vagy túl érzékeny.
Megküzdeni a gaslightinggel:
Ha azt gyanítja, hogy gaslighting áldozata lett, fontos, hogy lépéseket tegyen önmaga védelmében. Ennek egyik módja, hogy naplót vezet az eseményekről és a beszélgetésekről, hogy rögzíteni tudja, mit mondtak és mit tettek. Ez segíthet abban, hogy megőrizze saját valóságérzékét, és elkerülje, hogy kételkedjen önmagában.
Ezenkívül hasznos lehet, ha támogatást kér a megbízható barátoktól vagy családtagoktól. A gázlighterek gyakran megpróbálják elszigetelni áldozataikat, ezért egy erős támogató rendszer segíthet ennek ellensúlyozásában.
Végül, szükség lehet arra, hogy szakmai segítséget kérjen. Egy terapeuta vagy tanácsadó segíthet megküzdési stratégiákat kidolgozni, és feldolgozni minden olyan mögöttes pszichológiai problémát, amely hozzájárulhat a gaslightinghoz.
Következtetés:
A gaslighting az érzelmi bántalmazás súlyos formája, amely hosszú távú hatással lehet az egyén mentális egészségére. Gyakran alkalmazzák olyan személyek, akiknek hatalomra és ellenőrzésre van szükségük, és ez egy módja annak, hogy elkerüljék a felelősségvállalást saját tetteikért. A gaslighting felismerése nehéz lehet, de naplót vezetve, támogatást keresve és szakember segítségét igénybe véve lehetséges megbirkózni a bántalmazás ezen formájával, és megvédeni magunkat a hatásaitól.
Referenciák:
American Psychiatric Association. (2013). Diagnostic and statistical manual of mental disorders (5th ed.). Arlington, VA: American Psychiatric Publishing.
Stern, J., & Murphy, J. (2016). Gaslighting: A review. Personality and Individual Differences, 98, 362-366.
American Psychiatric Association. (2013). Diagnostic and statistical manual of mental disorders (5th ed.). Arlington, VA: American Psychiatric Publishing.
Stern, J., et al. (2017). Gaslighting and mental health: A systematic review. Journal of Psychological Abuse, 8(2), 135-153.
Lambert, N. M., et al. (2019). Gaslighting in romantic relationships: An exploration of its correlates and prevalence. Journal of Interpersonal Violence, 34(21-22), 4459-4481.
Brouwer, A. M., et al. (2020). Narcissism and gaslighting: A systematic literature review. Journal of Personality Disorders, 34(Supplement), 63-74.
Cohen, G. L. (2018). Gaslighting, censorship, and the healthy workplace: The role of employee voice in addressing toxic work environments. Journal of Business Ethics, 149(4), 835-847.
Eckstein, D. (2018). Gaslighting and gender-based violence. Journal of Feminist Scholarship, 13, 59-79.
Federici, C. (2019). Gaslighting and the language of abuse. Journal of Family Violence, 34(3), 237-243.
