A csapatmunka pszichológiája: A rendkívül hatékony csapatok 7 szokása
Innováció. Növekedés. Biztonság. Siker.
Ezek a csapatmunka eredményei, akár az üzleti életben, akár a sportpályán. A csapatmunka azonban számos kihívással jár. Szeretné tudni, hogyan lehet kihasználni a csapatmunka számos előnyét? Mégis hogyan kerülje el a buktatóit, például a kommunikáció hiányát, a gyenge bizalmat és a csapattagok közötti személyiségbeli különbözőségeket?
Akkor ez a cikk Önnek szól, itt feltárjuk a csapatmunka pszichológiáját, és megosztjuk azokat a megvalósítható szokásokat, amelyekkel rendkívül hatékony csapatokat építhet.
A csapatmunka pszichológiája: Mitől lesz hatékony egy csapat?
A pszichológiai elméletek, kutatások és modellek értékes betekintést és útmutatást nyújtanak a hatékony csapatépítéshez és -fenntartáshoz különböző munkahelyi környezetben, többek között iskolákban, kórházakban, vállalati irodákban, olajfúrótornyokon, erőművekben és a hadseregben (Salas et al., 2018).
A pszichológia hosszú utat tett meg az ilyen összetett csoportok megértése terén - ezt ismerte el az Amerikai Pszichológiai Társaság zászlóshajójának, az American Psychologist folyóiratnak 2018-ban megjelent "A csapatmunka tudománya" című különszáma.
A csapatok létfontosságúak és mindennaposak. Elterjedtségük és hatásuk miatt "biztonságunk, biztonságunk, kényelmünk és innovációnk a jó csapatmunkától és együttműködéstől függ" (Salas et al., 2018, 593. o.).
Az innováció gyakran az állandó kommunikáció és az egymás mellett végzett munka eredménye, és akkor valósul meg, "amikor az együttműködés az egyes emberek kreativitását csoportos zsenialitássá alakítja", és a konfliktusokat elkerülik (Sawyer, 2007, 13. o.).
Mik is azok a csapatok pontosan, és hogyan definiáljuk őket?
A csapatmunka meghatározása
Azzal kell kezdenünk, hogy megértjük, mi határozza meg a "csoportot". Egy szervezeten belül a csoport több, mint egyszerűen emberek gyűjteménye. A tagok olyan társadalmi egységként ismerik fel magukat, amely (Davenport, 2009):
- Kölcsönhatásban áll minden egyes tagjával
- Pszichológiailag tudatában van minden egyes tagjának
- Csoportként érzékeli magát
És igen, a csapatok messzebbre jutnak, közös céljuk van. Mivel a modern munkahelyek megkövetelik a funkcionális és földrajzi határokat átlépő sikeres partneri együttműködést, az együttműködő csapatmunkakultúra ápolása egyre inkább létfontosságúvá válik (Davenport, 2009).
Ezért egy hatékony csapat a következő tulajdonságokkal rendelkezik (Davenport, 2009):
- A csapat célkitűzéseinek és céljainak világos megértése
- A csapattagok készségeinek és know-how-jának széles skálája a feladatok hatékony kezeléséhez.
- A személyiségtípusok és erősségek sokfélesége a csapattagok között.
- Nagyfokú tisztelet és bizalom mind egyénileg, mind egymás hozzájárulása iránt a csapat teljesítményéhez
- Hatékony elismerési és jutalmazási rendszer
A fenti pontok azért hasznosak, mert lehetővé teszik, hogy különbséget tegyünk a csoportokban együtt dolgozó emberek és a hatékony csapatokat alkotó emberek között.
Ha együttesen vesszük figyelembe, akkor a következő csapatmunka-definícióhoz juthatunk: "A csapatmunka úgy határozható meg, mint a csapattagok azon képessége, hogy együtt dolgozzanak, hatékonyan kommunikáljanak, előre lássák és teljesítsék egymás igényeit, valamint bizalmat ébresszenek, ami összehangolt kollektív cselekvést eredményez" (Salas & Cannon-Bowers, 2001, kivonat).
A csapatépítés definíciója pedig a következőképpen alakulhat:
"A csapatépítés olyan folyamatos folyamat, amely segít egy munkacsoportnak összetartó egységgé fejlődni. A csapattagok nemcsak a csoportfeladatok elvégzésével kapcsolatos elvárásokat osztják meg, hanem bíznak egymásban, támogatják egymást, és tiszteletben tartják egymás egyéni különbségeit" (Csapatépítés: Bevezetés, é.n., 1. bekezdés).
A csoportdinamika pszichológiájának megértése
"Tudjuk, mit tesznek, gondolnak és éreznek a hatékony csapatok. Tudjuk, hogy mi befolyásolja a csoportdinamikát, és ismerünk néhány beavatkozást, amelyek segítik a csapatmunka fejlesztését" (Salas et al., 2018, 593. o.).
A pszichológiai kutatások megerősítették, hogy a következő elemek a hatékony csapat minimális előfeltételei:
- Erős csapatvezetés
- A szerepek egyértelműsége
- Kölcsönös bizalom
- Megfelelő információcsere, protokollok
- Meggyőző ok a csapatban való részvételre
- Csapatpszichológia a munkahelyen
Számos pszichológiai és szervezeti modell, valamint keretrendszer nőtt ki abból az igényből, hogy megértsük és megmagyarázzuk, hogyan alakulnak, növekednek, fejlődnek, maradnak fenn és változnak a munkahelyi csapatok.
A következő három korai modell értékes a hatékony csapatok kialakulásának jelenlegi megértéséhez (Davenport, 2009).
Bass és Ryterband modellje
Bass és Ryterband (1979) csapatfejlesztési modellje négy szakaszt és területet foglal magában:
- Első szakasz: A bizalom kiépítése a csapattagok között
- Második szakasz: Nyílt kommunikáció, problémamegoldás és döntéshozatal
- Harmadik szakasz: A csapat motivációja és termelékenysége
- Negyedik szakasz: Ellenőrzés és szervezés, ahol a tagok önállóan dolgozhatnak
Woodcock modellje
Woodcock (1979) csapatfejlesztési modellje szintén négy szakaszból áll:
- A fejletlen csapat:
Tisztázatlan célok, kialakult irányelvek és a közös megértés hiánya uralkodik. A hibákat mások hibáztatására használják.
- A kísérletező csapat:
A csapat hajlandó kockázatot vállalni, és több aktív meghallgatást és rövid csoportos önvizsgálatot tartalmaz.
- A konszolidáló csapat:
A csapat szisztematikus megközelítést alkalmaz. Szabályokban és eljárásokban állapodnak meg, és az előző szakaszban javított kapcsolatokat és módszereket fenntartják.
- Az érett csapat:
A csapat nagyfokú rugalmasságot és a különböző helyzeteknek megfelelő vezetést ér el, és a folyamatos siker érdekében prioritásként kezeli a fejlődést. A bizalom, a nyitottság, az őszinteség, az együttműködés, a konfrontáció és az eredmények felülvizsgálata válik normává.
Tuckman modellje
Tuckman (1965) csapatfejlesztési modellje öt szakaszból áll:
- Formálás
A kezdeti szakaszban a csapattagok összejönnek. Lehet, hogy szoronganak és bizonytalanok, és kevés szabály van.
- Viharzás
Ez a szakasz a nézeteltérések, köztük a frusztráció és az esetleges konfrontáció szakasza, amikor a csapattagok már bátrabban merik kifejezni magukat és kihívást intéznek egymáshoz.
- Szabályozás
Ekkor alakul ki a csoportidentitás, az irányelvek és a normák. Az érzelmek konstruktívan kerülnek kifejezésre.
- Végrehajtás
A csapat struktúrát és kohéziót hozott létre a hatékony munkavégzéshez, és most már a célok elérésére koncentrálhat.
- Elnapolás
Ebben az utolsó szakaszban a csapat reflektál az együtt töltött időre, és feloszlathatja magát.
Sportpszichológia
Az egyénekhez hasonlóan a sportban a csapatteljesítménynek is hasznára válhat a pszichológiai tőke építésére fordított idő, amely négy kulcsfontosságú elemet foglal magában (Luthans et al., 2015):
- Remény
- Önhatékonyság
- Rugalmasság
- Optimizmus
Továbbá John Yeager pozitív pszichológiai tanácsadó és teljesítményedző szerint a sportcsapatok együttesen is profitálnak az egyes elemekre összpontosító edzésekből, hogy kiépítsék az együttes teljesítményük növeléséhez szükséges pszichológiai tőkét. Amint ezt elérik, "egészséges kultúrát tartanak fenn, és hatékony egyensúlyt találnak a sportolók felelősségre vonása és egymás támogatása között" (Yeager, 2021, 223. o.).
A rendkívül hatékony csapatok 7 szokása
A vezetők néha "fekete dobozként" tekintenek a csapatok együttműködésére, és csak az egyes csapattagok jellemzőit veszik figyelembe, anélkül, hogy magába a folyamatba belelátnának (Sawyer, 2007).
Keith Sawyer (2007, 13. o.), a Washingtoni Egyetem pszichológusa szerint kutatásai szerint "annak megértésének titka, hogy mitől lesz sikeres egy együttműködés, a dobozon belül, a pillanatnyi interakciós dinamikában rejlik".
Ez a felismerés vezette őt a csoportos innováció és kreativitás újragondolására, és a hatékony, kreatív csapatok alábbi hét fő jellemzőjét (vagy szokását) határozta meg, az innováció előrevitelére javasolt intézkedésekkel együtt (Sawyer, 2007):
Az innováció idővel alakul ki.
A sikeres innováció megköveteli, hogy tagjai apránként, megfelelő struktúrában kombinálják a megfelelő ötleteket.
Cselekvés: Ösztönözze a csapattagokat, hogy minden nap/héten szánjanak időt az ötletelésre és az új ötletek megosztására, és hozzanak létre egy struktúrát az ötletek idővel történő kombinálására és továbbfejlesztésére.
A sikeres együttműködő csapatok gyakorolják az elmélyült meghallgatást.
A csapattagok gyakran túl sok időt töltenek azzal, hogy megtervezzék, mit fognak mondani és hogyan fognak reagálni a megbeszéléseken, és túl kevés időt töltenek azzal, hogy meghallgatják és megfigyelik a többieket.
Cselekvés: Helyezze előtérbe az aktív hallgatóságot és a megfigyelést a csapatmegbeszélések és megbeszélések során. És biztosítson lehetőséget a csapattagok számára a mély hallgatás képességének gyakorlására.
A csapattagok építenek munkatársaik ötleteire.
A mély hallgatás révén a csapattagok minden egyes ötletet átvesznek és továbbfejlesztenek.
Cselekvés: Ismerje fel a többi csapattag ötleteiben rejlő lehetőségeket, és fogadja el a kollektív felelősségvállalás fontosságát a problémamegoldás előmozdítása érdekében.
Csak ezután válik világossá az egyes ötletek értelme.
Bár csábító egy ötletet egy személynek tulajdonítani, annak teljes jelentősége az egész csapat által történő átvétel, újraértelmezés és alkalmazás eredményeként jön létre. "A résztvevők hajlandóak megengedni, hogy később mások is értelmet adjanak a cselekvésüknek azáltal, hogy arra építenek" (Sawyer, 2007, 15. o.).
Cselekvés: Hangsúlyozza az ötletek csapatként történő fejlesztésének és adaptálásának fontosságát, ahelyett, hogy azokat egy egyénnek tulajdonítaná.
Meglepő kérdések merülnek fel.
"A leginkább átalakító kreativitás akkor születik, amikor a csoport vagy kitalál egy új módszert egy probléma megfogalmazására, vagy talál egy új problémát, amelyet korábban senki sem vett észre" (Sawyer, 2007, 16. o.).
Cselekvés: Ösztönözze a csapattagokat a feltételezések megkérdőjelezésére és a dobozon kívüli gondolkodásra azzal, hogy rendszeresen meglepő vagy szokatlan kérdéseket tesz fel az értekezletek és megbeszélések során.
Az innováció nem hatékony.
A rögtönzött innováció több hibát fog elkövetni, de fenomenális lehet, ha a csapat találatot ér el.
Cselekvés: Ismerje el, hogy az innováció nem hatékony és rendetlen lehet, de hangsúlyozza az áttörések lehetőségét.
Az innováció alulról felfelé haladva jön létre.
A csapatok a részletekkel kezdik, rögtönözik az innovációt, majd dolgoznak felfelé a nagy egészig.
Cselekvés: Támogassa az innováció alulról felfelé történő megközelítését, a kis részletekkel kezdve, és a nagyobb kép felé haladva.
Bár mind a hét a hatékony csapat jellemzője, ezek egyben a folyamaton belül megvalósítható feladatok is, ahol a csapattagok egymás ellen játszanak (Sawyer, 2007).
2 megtörtént példa a hatékony csapatmunkára
A következőkben két nagy horderejű példát mutatunk be a hatékony csapatmunkában rejlő hatalmas lehetőségekre, különösen, ha nagy a tét (Keup, 2022; Allen, 2022).
Egy óriási ugrás az emberiség számára
Az 1969-es Apollo-11 küldetés a legjobb példa a csapatmunkára. Miközben a világ Neil Armstrong, Buzz Aldrin és Michael Collins teljesítményét ünnepelte, a küldetés sikere egy sokkal nagyobb csapat erőfeszítéseinek köszönhető. A küldetéstervezők, tudósok, mérnökök és technikusok, akiknek száma mintegy 400 000 volt, évekig fáradhatatlanul dolgoztak azon, hogy a holdraszállás valósággá váljon. A csapat összetartását erősítette, hogy az űrhajósok szorosan együttműködtek ezekkel a csoportokkal, hangsúlyozva az emberi kapcsolatok fontosságát minden csapatban.
Wikipedia
A Wikipedia a digitális korban a csapatmunka megtestesítője. Ez a tudás együttműködő motorja, amely folyamatosan fejlődik, köszönhetően az önkéntes írók és szerkesztők seregének erőfeszítéseinek. A hagyományos enciklopédiáktól eltérően a Wikipédia folyamatosan frissül, és nyitott a vitákra és kihívásokra, így dinamikus és pontos információforrássá válik. Bár ennek a csapatmunkának a nagyságrendje szinte felfoghatatlan, az oldal zökkenőmentesen működik, a hibákat gyorsan felfedezik és kijavítják. Mindenki, aki az oldalon landolt, a csapat tagjának számít, így a Wikipedia tökéletes példája annak, hogy a digitális korban a csapatmunkával nagy dolgokat lehet elérni.
A csapatmunka 10 akadálya
Ha megértjük, hogy mi állítja meg vagy korlátozza az egyéni és a csoportos teljesítményt, az segíthet abban, hogy motivált, rugalmas és rendkívül hatékony csapatokat építsünk és tartsunk fenn.
Az alábbi 10 akadály valós csapatkörnyezetben is megjelenhet (Haas & Mortensen, 2016):
A szerepek és felelősségek rossz megértése
Előfordulhat, hogy a csapattagok nem teljesen értik a szerepüket és felelősségeiket, ami zűrzavarhoz és az elszámoltathatóság hiányához vezet.
Nem kellően meghatározott célok és célkitűzések
A csapattagok esetleg nem tudják egyértelműen meghatározni, hogy mi az, amiért dolgoznak, ami bizonytalansághoz és a motiváció hiányához vezet.
Hiányos döntéshozatali folyamatok
A csapatok nem rendelkeznek hatékony döntéshozatali technikákkal és stratégiákkal, ami késedelmekhez és nem optimális eredményekhez vezet.
Ellenállás a változással szemben
A csapattagok ellenállhatnak a változásoknak, ami a rugalmasság hiányához és stagnáláshoz vezet.
Az elszámoltathatóság és a felelősségvállalás hiánya
A csapattagok esetleg nem érzik magukat felelősnek saját munkájukért és a csapat sikeréért.
Az erőforrások vagy a támogatás hiánya
Előfordulhat, hogy a csapatok nem rendelkeznek a szükséges erőforrásokkal és a vezetés támogatásával ahhoz, hogy hatékonyan elérjék céljaikat.
Nem megfelelő vezetés
Előfordulhat, hogy a csapatok nem rendelkeznek hatékony vezetéssel, ami az irányítás és az útmutatás hiányához vezet.
Csoportgondolkodás
A csapattagok nem szívesen kérdőjelezik meg mások véleményét és ötleteit, ami rossz döntéshozatalt és a kreatív gondolkodás hiányát eredményezi.
A bizalom és a pszichológiai biztonság hiánya a csapattagok között
A csapattagok vonakodhatnak megosztani ötleteiket és aggályaikat, mivel nem bíznak a kollégáikban, vagy félnek attól, hogy megítélik és elutasítják őket.
Nem megfelelő kommunikáció
Előfordulhat, hogy a csapattagok nem kommunikálnak hatékonyan egymással, ami félreértésekhez és ellentétes prioritásokhoz vezet.
10 csapatépítő készség a sikeres csapatok számára
Az alábbiakban 10 létfontosságú készséget sorolunk fel a jól teljesítő és sikeres csapatok építéséhez; ezek az összetartást, a jó kommunikációt és a célorientáltságot helyezik előtérbe (Haas & Mortensen, 2016; Lépések egy hatékony csapat építéséhez, é.n.; Boogaard, 2022):
Egyértelmű kommunikáció
Bátorítsa a csapattagokat, hogy nyíltan és őszintén beszéljenek, és aktívan hallgassák meg egymás ötleteit és nézőpontjait. Biztosítson képzést és forrásokat, hogy a csapattagok javíthassák kommunikációs készségeiket.
Bizalom és elszámoltathatóság
Hozzon létre olyan környezetet, amelyben a csapattagok biztonságban érzik magukat, hogy kockázatot vállaljanak és sebezhetőek legyenek egymással. Vonja felelősségre a csapattagokat tetteikért és döntéseikért, és biztosítsa számukra a sikerhez szükséges támogatást és erőforrásokat.
Alkalmazkodóképesség és rugalmasság
Bátorítsa a csapattagokat, hogy legyenek nyitottak az új ötletekre és munkamódszerekre. Szükség esetén legyen hajlandó megfordulni és irányt változtatni.
Érzelmi intelligencia
Biztosítson képzést és forrásokat, hogy a csapattagok jobban megértsék és kezeljék saját és mások érzelmeit.
Aktív hallgatás
Ösztönözze a csapattagokat, hogy teljes mértékben vegyenek részt, figyeljenek oda mások mondanivalójára, és átgondoltan válaszoljanak.
Konfliktusmegoldás
Tanítsa meg a csapattagokat arra, hogyan navigáljanak és oldják meg a konfliktusokat konstruktívan és hatékonyan.
Célok összehangolása
Biztosítsa, hogy az egyéni célok összhangban legyenek a csapat általános célkitűzéseivel, és hogy mindenki a közös cél érdekében dolgozzon.
Delegálás
Tanítsa meg a csapattagoknak, hogyan osszák ki hatékonyan egymás között a feladatokat és felelősségeket, hogy maximalizálják erősségeiket és képességeiket.
Problémamegoldás
Tanítsa meg a csapattagoknak, hogyan azonosítsák a problémákat és dolgozzanak ki gyakorlati megoldásokat.
Felhatalmazás és önállóság
Adja meg a csapattagoknak azt a szabadságot és támogatást, amelyre szükségük van ahhoz, hogy magukévá tegyék munkájukat és döntéseket hozzanak. Adjon rendszeres visszajelzést és coachingot, hogy segítse őket képességeik fejlesztésében és karrierjük előrehaladásában.
Összefoglalás
A csapatmunka pszichológiájával kapcsolatos kutatások kimutatták, hogy a hatékony együttműködés a csapattagok körében a termelékenység, a kreativitás és a munkával való elégedettség javulásához vezethet (Sawyer, 2007; Salas et al., 2018).
Amikor a csapatok megtapasztalják a munkájukban az összetartozás és a céltudatosság érzését, nagyobb valószínűséggel érik el céljaikat, és motiváltabbak a legjobb teljesítményre. Ez jobb szervezeti eredményekhez is vezethet, például a célok eléréséhez, jobb döntések meghozatalához és magasabb szintű ügyfélkiszolgáláshoz.
A nagyszerű csapatmunka a sikeres csapatépítésen alapul - azon a folyamaton, amelynek során egy összetartó, nagy teljesítményű, sikeres együttműködésre képes csapat jön létre. A hatékony csapatépítés csökkentheti a tagok közötti konfliktusokat, a fluktuációt és a hiányzásokat, mivel elősegíti a pozitív kultúrát és javítja az általános morált.
Vezetőként a legjobbat hozhatja ki csapataiból azáltal, hogy támogató és befogadó környezetet teremt, ösztönzi az egyértelmű kommunikációt, valamint a bizalmat, az elszámoltathatóságot és az aktív meghallgatást.
Emellett képzést és erőforrásokat biztosíthat, hogy segítse a csapattagokat a jó együttműködéshez szükséges készségek - például a problémamegoldás, a konfliktuskezelés és az érzelmi intelligencia - fejlesztésében. Források rovatunkban ingyenes és fizetős források ajánlott választékát kínáljuk - mindezekért megéri, hogy saját, rendkívül hatékony csapatát felépítse.
Refereanciák:
- Allen, V. (2022). Teams that changed the world. WorkStyle. Retrieved January 20, 2023, from https://www.workstyle.io/top-performing-team-case-studies.
- Bass, B. M., & Ryterband, E. C. (1979). Organizational psychology (2nd ed.). Allyn & Bacon.
- Boogaard, K. (2022). 7 essential teamwork skills. Work Life by Atlassian. Retrieved January 23, 2023, from https://www.atlassian.com/blog/teamwork/teamwork-skills-accelerate-career/amp
- Davenport, H. (2009). Groups and teams. In I. Brooks (Ed.), Organisational behaviour: Individuals, groups and organisation (pp. 111–155). Essay, Pearson.
- Haas, M., & Mortensen, M. (2016). The secrets of great teamwork. Harvard Business Review. Retrieved January 20, 2023, from https://hbr.org/2016/06/the-secrets-of-great-teamwork.
- Keup, M. (2022). 9 inspirational teamwork examples. ProjectManager. Retrieved January 20, 2023, from https://www.projectmanager.com/blog/teamwork-examples.
- Luthans, F., Youssef, C. M., & Avolio, B. J. (2015). Psychological capital and beyond. Oxford University Press.
- Sawyer, K. (2007). Group genius. Basic Books.
- Salas, E., & Cannon-Bowers, J. A. (2001). Teamwork and team training. In N. J. Smelser & P. B. Baltes (Eds.), International encyclopedia of the social & behavioral sciences (pp. 15487–15492). Elsevier.
- Salas, E., Reyes, D. L., & McDaniel, S. H. (2018). The science of teamwork: Progress, reflections, and the road ahead. American Psychologist, 73(4), 593–600.
- Steps to building an effective team. (n.d.). Retrieved January 23, 2023, from https://hr.berkeley.edu/hr-network/central-guide-managing-hr/managing-hr/interaction/team-building/steps.
- Team building: Introduction. (n.d.). Retrieved January 24, 2023, from https://hr.berkeley.edu/hr-network/central-guide-managing-hr/managing-hr/interaction/team-building/introduction.
- Tuckman, B. W. (1965.) Development sequence in small groups. Psychological Bulletin, 63, 384–399.
- Woodcock, M. (1979). Team development manual. Gower.
- Yeager, J. (2021). The coaching zone: Next level leadership in sports. Yeager Leadership Press.
