A depresszió napjaink egyik leggyakoribb mentális egészségügyi problémája. A WHO adatai szerint a világon több, mint 280 millió ember él depresszióval, és ez a szám folyamatosan növekszik. Bár a depresszió fogalma a modern pszichológiában vált széles körben ismertté, a jelenséget már az ókorban is leírták: Hippokratész „melankóliának” nevezte, és testi-lelki eredetű problémaként tartotta számon.
A depresszió kutatása a 19–20. század fordulóján kezdett tudományosan megalapozottá válni. Sigmund Freud pszichodinamikus megközelítése, később a kognitív pszichológia (különösen Aaron T. Beck munkássága) és a modern idegtudományok eredményei segítették megérteni a depresszió összetett természetét. Ma már ismert, hogy a depresszió nem csupán „rosszkedv” vagy „gyengeség”, hanem komplex probléma, amely biológiai, pszichológiai és szociális tényezők kölcsönhatásából alakul ki.
A depresszió okai
A depresszió kialakulása több tényező együttes hatására történik. A leggyakoribb háttértényezők:
Biológiai okok:
— agyi neurotranszmitterek (pl. szerotonin, dopamin) szabályozási zavara,
— genetikai hajlam,
— hormonális változások.
Pszichológiai tényezők:
— alacsony önértékelés,
— krónikus stressz,
— negatív önkép,
— feldolgozatlan traumák, veszteségélmény.
Környezeti hatások:
— magány,
— bántalmazás,
— családon belüli konfliktusok,
— munkahelyi túlterheltség,
— tartós társadalmi vagy gazdasági bizonytalanság.
Élettani és orvosi tényezők:
— egyes betegségek (pl. pajzsmirigy problémák),
— krónikus fájdalom,
— gyulladásos folyamatok,
— szülés utáni hormonális változások is állhatnak a háttérben.
A depresszió tehát többdimenziós jelenség – nem egyetlen okra vezethető vissza, hanem a személy élethelyzetének, genetikai hátterének és megküzdési stratégiáinak összefüggéseire.
A depresszió tünetei
A depresszió tünetei különböző mértékben jelentkezhetnek, és egyénenként eltérő formát ölthetnek. Léteznek enyhe, közepes és súlyosabb tünetekkel járó formák, például:
— major depresszió
— szorongásos depresszió
— dysthymia (krónikus depresszív zavar)
— szezonális depresszió
— posztpartum depresszió.
A tünetek jellemzően legalább két hétig tartanak, és érezhetően befolyásolják az érintett életminőségét.
A depresszió leggyakoribb jelei lehetnek:
— tartós lehangoltság, ürességérzés,
— fokozott ingerlékenység vagy közöny,
— fokozódó szorongás, nyugtalanság,
— motivációhiány, érdeklődés elvesztése,
— alvászavar vagy akár túlzott alvás,
— étvágyváltozás, testsúlycsökkenés vagy -növekedés,
— koncentrációs nehézségek,
— fáradékonyság, testi kimerültség,
— önvád, bűntudat, akár önsértő vagy szuicid gondolatok (súlyos esetben)
Depresszió kontra „rossz hangulat”: mikor érdemes segítséget kérni?
Fontos megkülönböztetni a depressziót a természetes érzelmi hullámzásoktól. Mindenki átél időszakos szomorúságot vagy motivációhiányt. Depresszióról azonban akkor beszélünk, amikor:
— a tünetek tartósak (legalább 2–4 hét),
— nem köthetők egyetlen konkrét eseményhez,
— akadályozzák a hétköznapi működést (munka, családi élet, kapcsolatok),
— az érintett nem tud „kilábalni” egyszerű pihenéssel, változással vagy akaraterővel.
Beck depresszió kérdőív (BDI)
A Beck depresszió kérdőív a világ egyik legszélesebb körben alkalmazott pszichológiai mérőeszköze a depresszió feltérképezésére. Aaron T. Beck pszichiáter fejlesztette ki, és célja a depresszió tüneteinek súlyosságát objektív skálán mérni.
A kérdőív 21 elemből áll, amelyek például olyan területeket érintenek, mint:
— hangulat,
— önértékelés,
— fizikai tünetek,
— energiaszint vagy
— érzelmi terhelhetőség.
A Beck depresszió kérdőív kitöltése önmagában természetesen nem diagnózis, de fontos irányt adhat: segítheti a szakembert a kezelés megtervezésében, és az érintettet abban, hogy felismerje, nem „túlreagál”, hanem valós nehézséggel küzd.
A depresszió kezelése
A depresszió hatékonyan kezelhető, és természetesen a felépülés lehetséges. A kezelési módok gyakran kombináltan alkalmazhatók: pszichoterápia (kognitív viselkedésterápia, sématerápia, pszichodinamikus terápia, család- és párterápia), gyógyszeres kezelés (kizárólag pszichiáter javaslatára), életmód-beavatkozások (alvásrendezés, mozgás, stresszkezelés), támogató kapcsolati háló és szakmai utánkövetés együttese segítheti a probléma megoldását.
A terápia célja nem csupán a tünetek csökkentése, hanem az életminőség tartós javítása, az érzelmi egyensúly visszaállítása és az érintett megküzdési stratégiáinak fejlesztése. A Mentis Pszichológiai Központban a depresszió kezelésében jártas pszichológus szakemberek, többek között klinikai pszichológusok és pszichoterápiás képzésben részt vevő terapeuták támogatják a depresszióban szenvedő kliensek gyógyulását. Akár néhány napon belül elérhető szabad időpontokkal, ami különösen fontos lehet krízishelyzetben vagy elhúzódó tünetek esetén.
A depresszió egy valós, gyakran láthatatlan mentális zavar, amely érzelmi, testi és kognitív szinten egyaránt megterhelő. Nem gyengeség, nem személyiségbeli hiba, és nem olyasmi, ami „magától elmúlik”. A felismerés az első lépés. A segítségkérés a második.
Ha magadra vagy hozzád közel állóra ismertél a fenti tünetekben, érdemes szakemberhez fordulni. A megfelelő támogatással a depresszió kezelhető, és a felépülés teljesen reálisan elérhető cél.
